| AC/DC Black Ice Tour :: Black Ice
            Album  Black Ice AlbumA Black Ice az AC/DC 2008-ban kiadott albuma. Pontosan 8 évet kellett
            rá várni a Siff Upper Lip óta, de nem bánjuk meg, sokkal jobb lett
            annál. Sőt
            állíthatom, hogy a FOR THOSE ABOUT TO ROCK 1981-es megjelenése óta
            a Black Ice a legjobb album. Már a számok mennyisége
            (15!) is jelzi, hogy volt mit kiadni magukból a fiúknak. Az angol
            The
            Guardian egyenesen a Black in Black II-ként emlegeti. A Sony-BMG
            gondozásában megjelenő album igazi csemege a rock rajongóknak.
 Az
              együttes nem engedélyezte az Apple's iTunes oldalán a számonkénti
              letöltéses árusítást, csak egyben lehet megvenni az egész
              albumot, bár a korai kalózkópiákat a torrent oldalakról 2008 októberig
              már több mint 400 000-en töltötték le. Közben amerikában már megjelent
              az album és a több százezer eladott példányszám mutatja hogy igazuk
              volt. Külön érdekessége, hogy többféle lemezborítóval fog piacra kerülni,
            az  AC/DC rajongók választhatnak a borítók színe és mintája közül.
            Lesz piros, sárga, fehér borítós változat, a kék feliratos jelzi
            az extra kiadást,
            amely mellé a számok szövegeit és fotóalbumot is kapunk potom pár
            száz forinttal többért, azt hiszem ez fog a leghamarabb elfogyni. 
 Az album minősége profi, nagyon jól szól, nincsenek túl/alul kevert
            részek, egy igazi tökéletes stúdiómunka. Az első pár nóta meghallgatása
            után azonnal észrevenni a jótékony változást Brian Johnson énekében,
            már-már közelíthetne a néhai Bon Scott hangra. És most tegyük fel
            a korongot... A Rock N' Roll Train igazi kezdőnóta, amolyan
              1981 utáni ütős AC/DC feeling. Bár a dallamok kissé ismerősek az
              előző lemezről
              de még igy is remek dal ahol az angyalok és az ördögök együtt utaznak
              a fantáziádban, hogy mindent megkaphass amit csak akarsz. Nem hiába
              választották az album beharangozó dalának amelyet kislemezen adtak
              ki.             Kissé lelassul az ütem a Skies
              on Fire hallgatása során, a Bedlam in Belgium jut róla
              eszembe, amely az akkori lemez legjobb dala volt, hát ide is elfér.
              Skies on Fire azaz lángoló égbolt. Szinte azonnal
              a rock alapműnek számító The Jack-re assziciáltam amikor a Big
              Jack              címét megláttam a borítón, de ha annak
              reinkarnációjának szánták sajnos
                nem sikerült,
              viszont
              egy jó kis ütős nóta lett belőle jóval több dallammal mint amit
              a The Jack-ben hallhattunk. Az Anything Goes első meghallgatása
              közben gyorsan ránéztem a borítóra, Bruce Springsten énekel? Nos
              nem, de a feeling és a dallam erre emlékeztet. Szóval igazi 90-es
              évek hűde Amerika nóta. Ez a szám biztos amerikai receptre készült
              amolyan minden hamburgeresnél ez csöpögjön rock'n'roll. Gondolom
              a producernek benne volt a keze rendesen ebben a számban.
              (Ő volt Bruce Springsteen menedszere is egykor). Habár elsőre nem
              egy eredeti AC/DC hangzásvilág, de hamar meg lehet szeretni a számot. Az első igazán kemény AC/DC szerzemény
              a  War Machine, remélem a koncerten is visszaüt
              majd az ereje. Let's go...ne háborúzz...zenélj! A Smash 'N' Grab számomra a töltelék dalok közé
              sorolódott, átlagos rock'n'roll AC/DC módra. Smash 'n' Grab, azaz
              darabokra tör és megragad..ha nem vigyázol téged is. Na ez már igen a  Spoilin' for a Fight              a második kedvencem az albumról. Egyszerű AC/DC akkord, 4/4 ütem,
              monoton basszus komoly headbang-re alkalmas dal.  A Wheels már igazi
              rock'n'roll a javából, itt csúcsosodik ki az album. Feszes tempó,
              jó dallam, a kamionosok a 66-os úton biztos sokat fogják nyomatni.
              Wheels azaz kerekek dübörögnek az úton miközben a DC szól a rádióból
              és nyomom az alkoholmentes sört egy cowboy kalappal a fejemen. Kissé
              rendhagyó, mégis nagyon jól megkomponált
              a Decibel              melyben a blues gyökerei
              köszönnek vissza. Decibel a hangerő mértékegysége, ahol számíthatunk
              a mutató kiakasztására. A Stormy May Day is
              a furcsa szerzemények közé tartozik, először meghallva talán nem
              is gondolnám, hogy ez egy AC/DC lemezről szól. Inkább egy XXI.
              századi amerikai-country ballada egyszerű szövegével: viharos
              éjszaka, süvítő szél, ugató kutyák... ilyen egy viharos május nap. Itt a következő jó
              kis rock'n'roll dal a She Likes Rock 'N' Roll.
              Amúgy ha megfigyelitek 4 dal címében is szerepel a rock'n'roll
              és még ennél is több szám szövegében,  érthetően nem véletlenül.
              Ha nem tudnátok az AC/DC egy Hard Rock banda...(haha...)
              . A She Likes Rock 'N' Roll egy igazi 4/4-es AC/DC kemény nóta.  A Money Made              abszolút ötcsillagos
              szám, annak
              ellenére,
              hogy nem csak a címében emlékeztet a nagysikerű MoneyTalk-ra. Aki
              még eddig nem rázta szét az agyát, erre meg fogja tenni. Miről
              is szólna másról a Money Made, mint Los Angelesről, a pezsgőfördős
              életről, Hollywoodról, a lazaságról és hogy csináljuk a pénzt... Visszakapcsolás egy alacsonyabb fokozatba a lassabb ritmusú a  Rock
                'N' Roll Dream hallgatása során. Lágyan ringatózunk
                az álmainkban minket körül ölelő mély víz tengerében...persze
                amúgy
                AC/DC módra. Újra elkap a gépszíj amikor meghallom 
              a Rocking
                  All the Way nótát, szintén egy nagyon jól sikerült
                  nóta az úton lévőknek elalvás ellen. Szóljon a rock minden
                  úton, szintén egy dübörgős 4/4-es hamisítatlan AC/DC szerzemény. És végezetül a címadó szerzemény a Black
                Ice.
                  Az is biztos, hogy nem ez a legjobb szám a lemezen, de ha már
              ez lett a vezérdal szeressük hát. Minden esetre ha hív az ördög
                te se legyél ott... Összefoglalva minden kritikám ellenére a lemez nagyon jól sikerült
              alkotás, főleg ha mögé teszem a 1982-1990 közti igen szerencsétlen
              albumokat.
              Minden
              szám
              tökéletes, nincs olyan töltelék amit egy AC/DC rajongó átpörgetne
              (...a CD-n...). Amit hiányoltam már régóta  az egy
              TNT, egy Dirty Deeds, egy High Voltage a maguk egyszerűen tökéletes
              egyszerűségével, ezt most sem találtam a korongon, de ne legyünk
              telhetetlenek kapunk
              helyette 15 vadonatúj AC/DC dalt...  Csak javasolni tudom mindenkinek
                a megvásárlását, az AC/DC fanoknak meg természetesen kötelező.
              Október 20-án óramű pontossággal érkeztek a lemezek az üzletek
              polcaira.
                Hallgassuk
                és készüljünk
                a márciusi koncertre. S ha már a koncertre készülünk, a lemez
              mellé
                több helyen vehetünk pólót és sapkát is elérhető áron, hogy az
              AC/DC feeling 100%-os legyen. Stefán Zoltán :: 2008.10.20. :: www.acdc-blackice-tour.com További Black Ice lemezkritikákAC/DC: Black IceForrás: Hardrock 2008-11-01
 Az első őrülethullám után és jó néhány
              hallgatással a hátam mögött (talán itt követtem el a legnagyobb
              hibát, de erre, majd a vége felé visszatérek), fogtam neki az új
              AC/DC korong elemzésének. Ha nem muszáj, most nem térnék ki arra
              a tomboló rock lázra, ami körülveszi ezt az anyagot, inkább próbálom
              alapból megközelíteni a hallottakat.
 Tovább
            olvasom a Hardrockon>>>
 Szóljon a rock! Az új AC/DCForrás: Quart 2008-10-22
 A nyolc éve várt, ha jól értem, kisebbfajta
            újjászületésként (új a producer, a RATM és Springsteen mellől ismert
            Brendan O'Brien, de nem is ez a lényeg, hanem hogy négy dal címében
            is szerepel a "rock" szó!) értelmezett Black Ice viszont
            teljesen rendben van, telis-tele nagy AC/DC-pillanatokkal.
 Tovább
            olvasom a quarton>>>
 Rongyláb boogieForrás: Index 2008-10-15
 Nyolc évet kellett várni a világ legegyszerűbb
              rockzenéjét játszó AC/DC új albumára, de megérte. A Black Ice pontosan
              olyan lett, amilyennek egy boogie-ba öltött rockalbumot elképzeltünk,
              nem is csoda, hogy egy hét alatt négyszázezer alkalommal töltötték
              le a fájlcserélőkről, és a március budapesti koncertre pár óra
              alatt elfogyott minden állójegy.
 Tovább
            olvasom az indexen >>>
 Black Ice lemezkritika HellstartólForrás: Lemezkritika.hu-Hellstar 2008-10-08
 Biztos siker lesz ez a lemez, hiszen hosszú hallgatás (8 év) után
            térnek vissza, és abból is látszik, hogy nem játszanak túl bonyolult
            zenét, hogy szinte hónapok alatt felrántottak egy komplett új albumot
            15 nótával.
 Tovább
            olvasom a Lemezkritika.hu-n>>>
 AC/DC: Black IceForrás: Est 2008-10-20
 A hard rock történetének egyik legnagyobb
              zenekara, az ausztrál AC/DC a 2000-es Stiff Upper Lip után csak
              most jelentkezik új stúdióalbummal.
              Rendszeres időközönként azért az új évezredben is felbukkantak
              a piacon AC/DC-kiadványok, újrakiadások, DVD-k.
 Tovább
            olvasom az esten>>>
 Vissza a lap tetejére >>> |